Bejelentés



Abádszalók
Amit keresett!

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.














ABÁDI BENEDEK


 

Abádi Benedek 16. századi magyar könyvnyomtató, protestáns prédikátor, reformátor, evangélikus lelkész. 1540-ben Nádasdy Tamás bán megbízta a sárvár-újszigeti nyomda vezetésével. Ő nyomtatta ki Sylvester János 1541-es Újtestamentum-fordítását, az első teljesen magyar nyelvű könyvet. Szegeden prédikátorként és nyomdászként tevékenykedett 1544. és 1552. között. A kinyomtatott könyveinek adataiból következtethetünk arra, merre járt. A nyomdászmesterséggel a krakkói egyetemen ismerkedett meg, lelkészi képesítést pedig Wittenbergben szerzett 1543-ban. Szegedi hitterjesztői tevékenységének a rossz közállapotok vetnek véget, a hajdú csapatok betörése után a város elhagyására kényszerült.

 

KOVÁCS MIHÁLY


Kovács Mihály (1818, Abádszalók-1892, Budapest) Festő. Pesten, Bécsben és Romában folytatott tanulmányok után az olasz reneszánsz hatása alatt, de száraz akadémikus stílusban számos oltárképet (sajószentpéteri római katolikus templom), történeti festményt (Árpád pajzsra emeltetése), valamint arcképeket (Orczy-család tagjai, Szemere Pál stb.) és olasz, spanyol, németalföldi mesterek képeiről másolatokat készített. Másolatai a Szépművészeti Múzeum raktárában vannak, festményei az egri Dobó István Múzeumban találhatók, néhány műve a Magyar Nemzeti Galériában.



EMBER MÁRIA


 

Ember Mária, 1950-ig Elsner (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató. Ember Mária nem volt főállású író, megélnie mindig az újságírásból, a szerkesztésből kellett, nevéhez kiváló képzőművészeti kritikák és útikönyvek is fűződnek. Első regénye, a Magamnak mesélem 1968-ban, Véletlenek című kisregénye 1971-ben látott napvilágot. Hajtűkanyar című regénye 1974-ben jelent meg, amelyben a szépirodalmat történeti dokumentumokkal szervesítve tulajdonképpen új műfajt teremtett. Első regénye (Magamnak mesélem; 1968) egy tragikus tévútnak a kezdetéről szól, leányregény, egy nyári táborozás története, kis szerelmekkel. A NÉKOSZ vezetőképző tábora, a lélektelen intézkedések engedelmes végrehajtására. Kevés mű szólt hasonló tisztánlátással a keletkező új korszak, közösség és réteg vonzásáról és veszélyeiről. Ember Mária műveinek alapkonfliktusa az egyén és a közösség, a befogadás és a kitaszítottság kettőssége. A magyarországi holokauszt-szépirodalom első hírnökeként 1974-ben megjelent és szokatlanul nagy visszhangot kiváltó Hajtűkanyar nyomán - kezdetben egykönyvesként, vagy egytémájú alkotóként említik őt. A történelmet beszéli el, a debreceni zsidó-családok kitaszíttatását, lágerbe hurcoltatását és megmenekülését. Ember Mária nevezetes mottója, hogy ő nem "a" zsidó sors, hanem a magyar történelem elbeszélésére vállalkozott. 1991-ig a Magyar Nemzet olvasószerkesztőjeként dolgozott. A Barátság című, Magyarország népei kölcsönös megismerését szolgáló kulturális és közéleti folyóiratot civil kezdeményezésként 1994-ben alapította Ember Mária és Mayer Éva Az 1980-as évek végén az 1953-as Wallenberg koncepciós per nyomán kutatásokat kezdett. A per egyik áldozata Szalai Pál az USA-ból Budapestre látogatott, felkereste Ember Máriát. A Magyar Nemzetben megjelent beszélgetés nyomán Ember Mária kutatást folytatott budapesti és moszkvai levéltárakban. Könyve 1992-ben (Ránk akarták kenni, Héttorony Könyvkiadó) dokumentálja az 1953-as koncepciós pert.

Művei * München, útikönyv, 1971 * Hajtűkanyar (1974), ISBN 9637467173 Katalizator Iroda 1994, * Aktavers és egyéb történetek (1979), Magvető, Budapest * Bajorországi utazások, Budapest, (1980), Panoráma * Kutyát küldött a tenger, Budapest, (1982), Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó * Nyugat-Berlin, útikönyv, 1985; * Viccgyűjtemény, 1985, 2. bőv. kiad. (1988) * Berlin, az NDK fővárosa, útikönyv (1969), átdolg. kiadás, 1977, 3. jav., bőv. kiad. 1988; * Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom (1988) * A halálvonat artistái és más történelmi interjúk, 1989; * Politikai viccgyűjtemény, 1989 * Ránk akarták kenni, Héttorony Könyvkiadó, 1992 * Wallenberg Budapesten. Városháza, Budapest, 2000 * Mindent késve (1956-os napló, Budapest, 2006)

 

 

LAKI KÁLMÁN

 

Laki Kálmán (1909–1983) orvos, biokémikus

1909. február 1-jén született Szolnokon. Az édesapja hősi halált halt az első világháborúban. Az édesanyja nagy erőfeszítésekkel, szerény körülmények között nevelte a három testvérével együtt, miután rokonok fogadták be a családot a tabáni házuk melléképületébe. A világháború idején Abádszalókra költöztek. Az elemi iskolát itt végezet el. A gyermekkori élmények mélyen megmaradtak az emlékezetében. Abádszalókra mindig szívesen emlékezett vissza. 1921-től két évig a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba járt. Cegléden érettségizett. 1929-ben Szegeden előbb az orvosi, majd a természettudományi karra iratkozott be. Másodévesként már Szent-Györgyi Albertnak nemcsak tanítványa, de munkatársa is volt. 1936.ban szerves-kémiából és biológiából doktorált. 1938-ban Rockefeller ösztöndíjjal egy évig a manchesteri egyetemen dolgozott. 1941-ben magántanári képesítést szerzett. Kutatási eredményei alapján a neve már a negyvenes években ismertté vált a tudományos világban: felfedezte a vér egyik addig ismeretlen alkotórészét, a XIII. (Laki- Lóránd-) faktort. 1945-ben Budapesten kinevezték az Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézete vezetőjévé. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. 1948-ban az elsők között kapott Kossuth-díjat. Felismerve a fenyegető diktatúra közeledtét, még abban az évben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Mintegy százötven tudományos publikáció mellett három könyvet írt. Alkotó módon vett részt a XX. század számos nagy biokémiai felfedezésében. Különösen maradandót alkotott a véralvadás, az izom-biokémia, a quantum-biokémia és a rákkutatás területén. Tagja volt a New York-i és a Washingtoni Tudományos Akadémiának is. 1963-tól mint a Bethesdai (USA Maryland) központú Nemzeti Egészségügyi Intézet Biokémiai Laboratóriumának az igazgató professzora több mint húsz kutatót fogadott a Debreceni Orvostudományi Egyetemről, akik részt vettek kutatási programjaiban. Ők a magyar orvostudomány vezető egyéniségei közé tartoztak. Tudott arról, hogy Szent-Györgyi Albert szerepet vállalt Magyarország II. világháborúból történő kilépési kísérlete megvalósításában. Ezért a német megszállás alatt bujkálnia kellett. A magyarságát mindig megvalló hazafi volt. 1970-től gyakran látogatott haza. 1976-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem díszdoktorává fogadta. Több egyetem tiszteletbeli professzora volt. (Manchester, Leeds. Párizs, Nürnberg) 1983. február 12-én Washingtonban hunyt el. Hamvait a felesége hamvaival együtt 1999. május 6-án Debrecenben helyezték örök nyugalomra. 1996-ban Abádszalók első díszpolgára lett, majd 2000-ben a város főterén elhelyezték a mellszobrát.



DR ABÁDI NAGY ZOLTÁN

Abádi Nagy Zoltán 1940. november 16-án született Abádszalókon Nagy Zoltán és Polyák Irén gyermekeként. 1960-1965 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt. 1965-1970 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnnázium tanára, majd vezető tanára volt. Ezután egy évig az egyetem angol tanszékén tanársegédként dolgozott. 1967-1968 között a Leedsi Egyetemenen, 1972-1973 között a Duke Egyetemen ösztöndíjas volt. 1971-1981 között egyetemi adjunktus, 1981-1993 között pedig egyetemi docens, 1990-1991 között tanszékvezető volt. 1983-1992 között a Modern Filológiai Társaság angol-amerikai szakosztályának alelnöke, majd elnöke volt. 1991-1993 között az észak-amerikai tanszék docense, 1991-1992 között tanszékvezetője, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója volt. 1993 óta egyetemi tanár. 1992-1993 között a BTK dékánja, 1993-1995 között pedig rektora volt. 1987-ben a Joensuui Egyetem vendégtanára volt. 1987-1990 között a Minnesotai, Oklahomai, irvine-i Kaliforniai Egyetemen Fulbright professzora volt. 1997-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője, a Kutatási-értékelési Bizottság tagja, a Modern Filológiai Bizottság társelnöke volt. A Filológiai Közlöny szerkesztőbizottsági tagja. A Hungarian Journal of English and American Studies főszerkesztője. 1995 óta a HUSSE elnöke. 1994-től a HAAS társelnöke. 2005 óta az egri Eszterházy Károly Főiskola amerikanisztikai tanszékének egyetemi tanára.








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!